Végre nyugisan telt a hétvégém, volt időm magammal foglalkozni, úgyhogy a szombatot ki is kiáltottam csajos napnak. Végig pizsiben mászkáltam, epilláltam, arcot gőzöltem, hajpakolást tettem fel és hasonló csodák. Ebédre simán csoki fondut készítettem gyümölcsökkel, amit borral öblítettem le, miközben a hifiből hangosan szólt a Foo Fighters. A telefonomat kikapcsoltam, e-maileket nem néztem, kapucsengőre pedig nem válaszoltam. Ennyi járt nekem a sok őrült hét után.
Vasárnap aztán nyilván minden a nyakamba szakadt, de végre kipihent voltam és szépnek éreztem magam a sok kencének és házi kezelésnek köszönhetően. A reggeli kávém mellett unottam olvasgattam az 1 nap alatt felhalmozódott leveleket, de csak Emmának válaszoltam. Azt írta, hogy a srácok a nyakába ugrottak a szünet hallatán, Jared pedig azonnal elvonult telefonálni, de nálam ennek nem volt semmi jele.
Érdekes, mert így, hogy magammal végre harmóniába kerültem testileg, a lelkem is megnyugodott egy kicsit, nyugodtabban álltam a dologhoz. Persze továbbra is odavoltam érte, de nem kapcsolt turbó tempóra a szívem, a neve láttán. Megírtam Emmának, hogy szóljon, ha kell valami segítség, és hogy Jared nem keresett, de szeretném majd látni.
Másnap reggel Max pontban fél 8-kor ott állt az ajtómban kávéval és péksütivel felszerelkezve, viszont totál elázva.
-Esik az eső? – néztem rá bambán
- Ja nem, csak beugrottam a zuhany alá, mielőtt elindultam – fintorgott és megrázta a vizes haját
- Oké, hülye kérdés volt. Hozok esernyőt
Egymásba karolva mentünk munkába, továbbra is tök jól kijöttünk, de nem tudtam rá lehetséges pasiként nézni. Szegény nagyon izgult a szerkesztőségbe érve, de az istenért nem vallotta volna be, de az erősödő szorításán lehetett érezni.
-Nyugi már, senki nem fog megenni. Bemegyünk Tom-hoz, aztán bemutatlak a többieknek
Lepakolta a cuccait és a reggelinket nálam, aztán átsétáltunk kedvenc főnökünkhöz.
-Jó reggelt! Meghoztam az új srácot – toltam be Max-ot vigyorogva és azonnal le is léptem
-Húú ki ez a félisten? – kapott el egyik kolleganőm
- Max Mendes, az új fiú. Övé a színházrovat
- Honnan ismered? – kérdezte továbbra is a srác hátát fixírozva az üvegen keresztül
- Tom megkért, hogy segítsek neki az első hetekben
- A mázlista – irigykedett Janet
- Jah, jó fej
- Be kéne vetnem magam – ráncigálta lejjebb a felsőjét és kinyomta a melleit
- Te tudod – rántottam meg a vállam és ott hagytam a pózolós kis ribit
Nem szerettem. Igazából a munkatársaim nagy részével semmilyen kapcsolatom nem volt, nem hogy baráti. Az elején még Bee-vel elvoltunk, de mostanra ő is lemorzsolódott és más szinte nem is maradt. Majd talán Max…
Beültem a boxomba és nekifogtam az aktuális lap szerkesztésének és az időpont egyeztetéshez a modell csajjal.
-Tök jó fej ez a pasi – hajolt be kb. fél óra múlva Max
- Na, hogy ment? Amúgy az, csak tudni kell kezelni
Vidáman pattant fel az asztalomra és lelkesen mesélte, hogy mi lesz a dolga és mennyire tetszik neki az egész hangulat, ami nálunk uralkodik.
-Amúgy miért bámul mindenki? – halkította le a hangját körbe-körbe tekintgetve
- Például mert nem ismernek és messze te vagy a legjobb elérhető pasi a közelükben – suttogtam vissza vigyorogva
- Be kéne mutatkoznom?
- Nem ártana – bólintottam majd elindultunk körbejárni a szerkesztőség munkatársait
A lányok általában elolvadva nyújtottak neki kezet, a fiúk gyanakodva méregették és próbáltak rájönni, hogy mennyire kell benne vetélytársat látni. Mindenkit kedvesen köszöntött, teljesen rendben volt a srác, de nyilván azonnal megindultak a pusmogások. A fiúk szerint buzi, mert kedves, ápolt és tud öltözködni, a lányok pedig egy emberként kezdtek engem utálni, mivel egész nap együtt voltunk kb. De hát istenem, ez az első napja, jó hogy nem hagyom egyedül! Utáltam ezt a morált, de Max még nyilván nem látott bele ennyire. Ha tényleg az én dolgom lesz a los angeles-i csapat felvétele, tuti csináltatok velük valami szimulációt, amiből le lehet szűrni, hogy ilyen áskálódó ribancok-e vagy sem. Nálam nem lesz ilyen.
Megint hamarabb végeztem a dolgaimmal, úgyhogy Jared-nél kötöttem ki, mint általában ilyenkor. Különböző oldalakon szörföltem, voltak friss képek róla, ahogy épp egy kórházba sétál befelé.
- Mi baja van? Beteg? Fel kell hívnom! – pánikoltam be hirtelen és nyúltam is a telefonom után
Nem gondolkodtam, csak tudni akartam, hogy nincs-e baja.
-Szia Noa, baj van? – kérdezte álmosan
- Én is ezt akarom kérdezni. Miért voltál kórházban?
- Mi? – értetlenkedett
- Megjelent rólad egy csomó kép, ahol lerobbanva valami klinikára mentél – daráltam türelmetlenül
- Ja tegnap? Csak oltásokat kaptam, mert megyek megint Haiti-re. Amúgy honnan tudod?
- Csak… láttam pár képet és megijedtem
- Aranyos vagy – mondta mosollyal a hangjában
Nem tudtam mit mondjak, úgyhogy tök csöndben telt el néhány hosszú másodperc.
-Egyébként… mindegy, hagyjuk – makogott
- Mi az?
- Nem tudom, hogy akarsz-e tudni róla, de jövő hónapban lesz egy kis szünetem. 2 hét és csak 8 napra utazom Haitire. Szóval ha esetleg lenne… na ha akarnál találkozni, akkor én ráérek
- Majd meglátom hol leszek, de persze, szeretnélek látni
- Hogyhogy hol leszel?
Elmeséltem neki az egész új irodás sztorit és hogy mennyi melóval jár és ha lehet, akkor még nálam is jobban örült neki.
-Van Los Angelesben egy kis lakásom, és a turné végeztével tuti ott leszek egy jó ideig
- Öhmm oké - mondtam zavartan
- Nem örülsz?
- Előre nem szoktam. Majd ha ott leszünk, akkor cigánykereket hányok – mondtam cinikusan
- Ezt hagyjuk, korán van még a veszekedéshez és mennem kell interjút adni
- Jó, én indulok haza amúgy is. Majd beszélünk akkor. Szia – köszöntem el és kinyomtam
Imádom, hogy 2 perc alatt tönkre tudja tenni a napomat. Összeszedtem a cuccaimat, majd a kolleganőim gyilkos pillantásaival kísérve átmentem Max-hoz, hogy elköszönjek, de épp nagyon lefoglalta egyikük. Ott tekergett előtte és valami klubról nyávogott, ahová gondolom el akarta citálni szegényt.
-Sziasztok, csak el akartam köszönni, megyek haza – intéztem a szavaimat Max-hoz
- Máris? Szerinted én is mehetek? – kérdezte kétségbeesetten
- Hát gondolom még nem halmozott el Tom munkával, úgyhogy nincs értelme itt maradnod
- Este lesz egy előadás, amire mennem kell, de más feladatot nem kaptam
- Ma este? – dőlt elé a csaj
- Igen
- Szerencsére nekem sincs sok melóm most – célozgatott tovább
- Úgy tűnik itt senki nem dolgozik – csevegett Max én pedig nem tudtam már elrejteni a nevetésemet
- És… melyik színházban lesz?
- A Grandban, bár nekem ez nem sokat mond. Noa, eljössz velem este? Úgyis te vagy a hivatalos idegenvezetőm – adta meg a kegyelemdöfést a csajnak, aki erre szimplán megölt a szemével
- Persze, szívesen
Röhögve hagytuk ott a füstölgő fejű munkatársunkat, amivel azt hiszem befizettük magunkat pár heti csesztetésre, de hát hol érdekel az minket? Kezdtünk olyanok lenni Max-szal, mint két rossz gyerek, akik folyton valami rosszaságon törik a fejüket. Hazafelé menet berángatott egy boltba, mondván, hogy üres a hűtője és nekem feltétlenül asszisztálnom kell a bevásárlásához. Na ebből az lett, hogy a sorokon kiabáltunk át egymásnak mindenféle marhaságot, különösen, ha sok idős néni volt körülöttünk.
-Drágám, megtennéd, hogy veszel pár csomag kotont?
- Természetesen! Fő a biztonság! – kiáltott át én pedig angyalian mosolyogtam a kocsit tologató kitágult szemű nénikre
Fájt a hasam a röhögéstől mire a kasszához értünk, pláne miután Max bábjátékot mutatott be a zöldségekkel, mondván, hogy ideje megismernünk egymást.
-Elfáradtam. Felmehetek? – álltunk meg a lakásom előtt, ő pedig szatyrostul, mindenestül leült a lépcsőre
- Persze. Nyitva hagyom az ajtót, majd ha elég erőt érzel magadban, gyere – feleltem nagyon komoly arccal és előrementem
Egész este szívattuk egymást, ő megpróbálta megtanítani nekem az egyik specialitását, én pedig rá akartam venni, hogy igyon vörösbort, mert ki nem állhatja. Természetesen mindkét akció megbukott.
-Figyelj én értem a főzés lépéseit, csak rossz sorrendben csinálnám egyedül – mutogattam előtte a borommal enyhén spiccesen
- Hogy tudod azt meginni? – követte a szemével a poharat
Ő se volt józan, egy hatos sört egyedül megivott az este folyamán.
-Baszki, a színház! – ugrottam fel, mint akibe áramot vezettek
- Bassza meg! Ennyire hülye nem lehetek! Hány óra van?!
- 8 múlt
- Fél 7-kor kezdődött az előadás- rogyott vissza kétségbeesetten
- Akkor már mindegy, Tom-nak majd kamuzunk valamit, higgadj le
- De ez lett volna az első feladatom! Mit fog gondolni rólam? – borult az asztalra
- Majd azt mondjuk, hogy odamentünk, de telt ház volt
Kétségbeesetten pillantott fel rám, majd húzott egy nagyot a söréből minden mindegy alapon.
Letörten kezdte el összeszedni a szatyrait, majd világfájdalommal az arcán hazaindult.
A helyében én is bedepiztem volna, de majd meglátja, hogy Tom se olyan forrófejű, hogy ebből majd messzemenő következtetéseket von le. Épp a fürdőbe készültem, amikor megcsörrent a telefonom, Jared hívott. Kicsit hezitáltam, hogy felvegyem-e, de a szívem szokás szerint a győzedelmeskedett az agyam felett.
-Hello
- Szia. Gondoltam szólok, hogy kinyitottad Pandora szelencéjét
- Mi van? – értetlenkedtem, miközben megnyitottam a csapot és bemásztam a kádba
- Olyan büszke voltam magamra, hogy meg tudtam állni hívás nélkül, de tegnap mindent elrontottál. Muszáj volt hallanom a hangod
- Ohh… hát tegnap én is így voltam ezzel
Amikor megértettem, hogy nem bunkózik, hanem így akarja a tudtomra adni, hogy hiányzom neki, ellazulva nyúltam végig a forró vízben.
-Mi újság? Milyen napod volt?
- Elég vicces. Van egy új kollegám, akivel tök jól kijövünk, csomót hülyéskedünk. Előbb ment el, most pedig fürdök
- Gondolom pasi
- Igen, de ennek most nem igazán van jelentősége
- Nincs hát – gúnyolódott
- Most mi bajod van? Azt hitted San Francisco-ban csak nők élnek?
- Nyilván… az a bajom, hogy tudom milyen közvetlen vagy és ez a szépségeddel párosulva gyilkos rám nézve…
Ennél rejtettebben senki nem tud bókolni, az is hétszentség…
-Nem mintha bármit is megbeszéltünk volna, de nem vagyok az a félrekacsintgatós fajta. Azt hiszem ettől inkább nekem kéne tartani… - tettem hozzá
- Nem kell – felelte kurtán
- Hát ezzel most megnyugtattál
- Max szex lenne mással, de az nem számít. Az csak biológiai szükséglet
Na ez már nekem is sok volt. A féltékenysége felett még szemet hunytam, de ez a faszság kiborított.
-Figyelj ha lehet, akkor szólj, ha „kielégíted a szükségleteidet”, mással mert én senkinek nem leszek a ribanca
- Noa – rökönyödött meg
- Nem, semmi Noa. Én nem játszok ilyet
- Jó, igazad van
Annyira meglepett, hogy igazat adott nekem, hogy majdnem megkérdeztem beteg-e.
-Hallo?
- Itt vagyok csak meglepődtem
- Min?
- Sose mondtad még, hogy igazam van
- Elég sok minden változott, amióta elmentél
- Például? – kezdett érdekelni a dolog és reméltem, hogy dűlőre jutunk kettőnk kapcsán
- Hát hogy többet jelentesz nekem, mint elsőre gondoltam és pont ezért szeretném, ha Los Angelesben többet találkoznánk majd. Akár… tudod… hivatalosan is
Hirtelen ültem fel a kádban, amikor azt mondta, hogy „hivatalosan” és úgy el kezdtem vigyorogni, hogy majd szétszakadt a szám
-Jól hangzik
- Akkor jó, már csak pár hét
Repülni tudtam volna a boldogságtól, de Jared is hallhatóan megkönnyebbült, sokat viccelődött és még vagy 1 óráig beszéltünk.
Dideregve másztam ki a jéghideg vízből, amikor letettük, majd futólépésben a hálóba mentem felöltözni. 10 óra körül volt már, amikor ölembe vettem a laptopomat, hogy netezzek egy kicsit, de a csengő közbeszólt...
Szia!! :D
VálaszTörlésOh,de nagyon imádtam ez a részt is. És végre Nyuszimanó is megjelent,mégha csak telefonos beszélgetés során is. Noa-Jared párbeszéden újfent behaltam,csak ők képesek így végigvezetni egy beszélgetést :D :D Aranyos Jared mikor féltékeny, Noa pedig szerelmesebb már nem is lehetne :)))
Ezt az új srácot viszont nem tudom hova tenni. Jófejnek jófej,de valami miatt nem szimpatizálok vele túlságosan.Szerintem bele fog kavarni Noáék kapcsolatába,de az is lehet,hogy csak én képzelem be ezt a dolgot,bár az is igaz,hogy nem véletlenül "hoztad" ide. :)Na,most ezen fogok agyalni XD
Jaj,és ki csönget ilyenkor Noának?? Remélem Jared *szerelmesenatávolbamered*,de az nem lehet túl valószínű...lehet,hogy Kieran??Rég hallottunk felőle...
Kérlek,kérlek,kérlek,hozd a friss részt,amint tudod!!!!!! :))
Puszi :*
Zazi!!!
VálaszTörlésSzánom bánom bűnömet, hogy nyuszimanót így elhanyagoltam, de most itt vagyok és pótolom. Ez a Max imádnivaló. :D :D Róla is tegyél ki képet a szereplők közé, hogy mindig nézegethessem! *-* (ömm bocsi Jared, tudod, hogy attól még te vagy a number 1) :D :D
Csúcs volt, mint mindig. Imádom Noa személyiségét, hogy minden hülyeségben benne van, jaj de rossz hatással van szegény fiúra, miatta lekéste az első munkáját. XD
Jared meglepett és csak olvadoztam. Olyan kis édes, ahogy a maga módján, de próbálkozik Noa tudtára adni, mennyire kedveli. :)) Alig várom a heteket LA-ben. :D
Puszi
Pixie