17. New Orleans

Lurina kivégeztél azzal az oldallal! :D Lehet, hogy nem erre számítottatok, de most kicsit ilyen lesz aztán majd meglátjuk :);) Köszönöm a komikat és pipákat! xx

-Azt a kurva – nyögte Jared pár perc után, mire hatalmas vigyor kúszott az arcomra

- Nekem mondod? Alig birok megmozdulni

- Ha tudom, hogy ennyire jó lesz, akkor hamarabb jövök

- Miért nem jöttél át, amikor mondta, hogy itthon leszek a múltkor?

- Mert… tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége

- Tessék? – könyököltem fel, hogy lássam

- Mert szerinted mi lesz ebből az egészből? Naponta más helyen ébredek, röpködök össze-vissza a világban

- Akkor mégis mi a fenének jöttél ide? Megdugtál és kész? – kiabáltam vele

Kihasználva éreztem magamat, annak ellenére, hogy tudtam, igaza van.

-Jajj ne csináld már. Te is tudod, hogy az ilyen dolgoknak sosincs jó vége

- Mégis milyen dolgoknak?! – kérdeztem mérgesen és el kezdtem rádobálni a ruháit a földről

- Abbahagynád egy percre a hisztit és leülnél mellém? – rántott az ágyra

- Minek? Hogy elmondd, hogy bocsi, ez nem fog működni, de azért a szex kurva jó, néha megismételhetnénk?!

- Ha józanul átgondolnád, és nem drámáznál, akkor te is erre jutnál

- Szerinted nem tettem meg? Nem gondoltam át milliószor ezt az egész őrületet?

- Mert igen?

- Igen baszki és arra jutottam, hogy beleugrok, mert nem akarom 50 évesen egy kivénhedt rocksztár karjaiban találni magamat, aki épp szétlövi magát. Most vagyok fiatal

- De mit vársz? Hogy azt mondom, oké, abbahagyom a zenét, összeköltözünk itt Friscoban és boldogan élünk, amíg meg nem halunk?

- Te teljesen hülye vagy – jelentettem ki és a konyhába indultam egy pohár borért

Út közben felkaptam a cigimet és az erkélyen folytattam az értetlenkedést. Hogy lehet valaki ennyire messze a valóságtól? Komolyan olyan, mintha még sose lett volna nője és nem tudja hogy kezelje ezt az egész helyzetet. Jared nem jött ki utánam, az ágyon feküdt és a Blackberry-jét nyomkodta, amikor visszamentem.

-Hogyhogy még itt vagy? – kérdeztem flegmán

- Ezt most hagyd abba, mert tényleg hazamegyek

- Pont leszarom, hogy mit csinálsz

- Téged komolyan nem lehet elviselni – motyogta mérgesen és magára kapkodta a ruháit, majd rám nézett, megrázta a fejét és lelépett

Ott álltam a sötét hálóban egy szál pólóban és egyszerre akartam nevetni és sírni, nyilván az utóbbi nyert. Hogy lehettem megint ekkora idióta picsa?! Nem is tudom, hogy mit hittem, annyira más az életünk, hogy azt lehetetlen összeegyeztetni, aki azt mondja, hogy mégis, az vagy hazudik vagy vak. A szex tényleg eszméletlen volt, de az a baj, hogy sokkal jobban kedvelem, mint gondoltam, úgyhogy baromira fáj ez az egész. Jó is, hogy lelépünk Narával, mert bekattannék, ha csak ezen rugózna az agyam…

Nem akartam gondolkodni, csak pakoltam összevissza, aztán jóval a megbeszélt időpont előtt elmentem Hank-ékhez.

-Hello kicsillag, gyere be – üdvözölt mosolyogva

- Köszi

- Hogyhogy ilyen korán? Nem mintha bánnám persze

- Nagyon mehetnékem van már, úgyhogy gondoltam boldogítalak titeket egy kicsit. Tényleg, életed párja hol van?

- A tesója most szül, úgyhogy elrepült hozzájuk New York-ba

- Óó tényleg, emlékszem, hogy meséltétek is

- Bizony, szerintem jobban izgulunk, mint ők. Csak nekem a meló miatt itthon kell lennem

- Értem – bólintottam lehangoltam

- Mi a baj pipi?

Keserű mosollyal néztem fel rá, amiből egyből levágta, hogy pasi.

-Oké, egy szót se. Ülj le, hozok fagyit, aztán mondd csak – mutatott a kanapéra

Amíg ő a konyhában ügyködött én a tévét nyomogattam, de gőzöm sincs mi ment a csatornákon.

-Kinyitnád Noa? – kiabált ki Hank, amikor valaki csengetett

- Persze – motyogtam és unottan az ajtóhoz sétáltam – te mi a fenét csinálsz itt? – meresztettem hatalmas szemeket Jaredre és becsuktam magam mögött az ajtót

- Meg kéne beszélni a történteket, nem gondolod?

- Kettőnk közül nem én léptem le szex után – fontam össze magam előtt a karjaimat

- Figyelj elég ideges vagyok így is, úgyhogy megtennéd, hogy 3 percig nem szólalsz meg? – szorított a falhoz a testével

Elfordított fejjel bólintottam egyet, mire kicsit hátrébb lépett, de így is éreztem azt a bizsergést, amit mindig a közelében.

-Nagyszerű. Szóval én nem ígérek semmit neked. Nagyon tetszel, de nem fogok elfúló hangon olyanokat mondani, hogy te vagy az egyetlen és akkor se lesz más, ha hónapokig nem látjuk egymást. Mindig egyenesen játszottam, ráadásul te valahogy más vagy úgyhogy nem verlek át. Nem várom el, hogy ebbe belemenj, mert tényleg szemét dolog, de jelenleg ennél többet nem tudok adni neked

- Szóval ha épp egy városban vagyunk, akkor összefekszünk és kész? – kérdeztem a könnyeimet nyeldesve, mire aprót bólintott

- Hát ebből nem kérek – húztam el a számat és elindultam befelé mert iszonyatosan fájt a szívem és könnyeim is kibuggyantak

- Várj még – húzott vissza

- Mire? Eleget bántottál már, abba lehet hagyni – mondtam neki sírós hangon

- Sajnálom. Nem hittem, hogy ennyire… nem is tudom… fontos vagyok neked. Azt hittem, hogy olyan vagy mint a többi csaj, aki csak el akar velem dicsekedni

- Hát… nem éppen – nem tudtam ránézni, úgyhogy a földet bámulva potyogtak a könnyeim

- De olyan keménynek tűntél mindig

- Általában az vagyok, de van, amit megtöri ezt a páncélt is

Utáltam kiadni magam ennyire, azt meg pláne, hogy sírni látott. Gyengének és szerencsétlennek éreztem magamat, amin az ő sajnálkozó képe csak még többet rontott.

-Most biztos azt gondolod, hogy jaj szegény kis csitri… ő is belém esett. Mekkora király vagyok

- Hát ebben meg te tévedsz. Legszívesebben szembeköpném a tükörképemet, amiért nem ismertem fel korábban, hogy nem játszod meg ezt az egészet

- Mert az min változtatott volna?

- Akkor nem feküdtem volna le veled, mert tudom, hogy ennyire megbántalak – simított végig az arcomon, de elhúzódtam

- Jó, mindegy. Hagyjuk a francba az egészet, eddig is megvoltunk egymás nélkül, ezután is megleszünk

- Oké. Azért remélem, hogy még összefutunk. Ha máskor nem, akkor ennek az őrületnek a végén

- Nem fogok rád várni – jegyeztem meg cinikusan

- Ezt senki nem kérte

Magamnak se mertem bevallani, de pár nap alatt totálisan beleestem ebbe a kék szemű, titokzatos és sokszor nárcisztikus pasiba. Hogy rohadna meg az egész világ ott ahol van!

-Menjél már innen – kiabáltam rá sírva végső elkeseredésemben

- Oké. Még egyszer ne haragudj és érezd jól magad Narával – simított végig a karomon, majd egy bizonytalan puszi adós próbálkozás után visszaült a nagy fekete kocsiba, amivel jött

Becsaptam magam mögött az ajtót és ott ahol voltam hüppögve lerogytam a földre és vártam, hogy az megnyíljon alattam. Szánalmas picsa voltam, nincs mese. Röhejes az egész igazából. Beleestem egy világsztárba, aki csak meg akart dugni. Micsoda újdonság!

-Ki volt az pipi? – térdelt elém Hank

- Jared Leto. Szexeltünk, most pedig közölte, hogy semmit nem tud nekem ezen kívül adni, úgyhogy viszlát. És ezen ki vagyok akadva. Na? Mennyire vagyok hülye?

Szegény csak tátogni tudod, szerintem már Jared-nél elakadt, a többi infó el se érte az agyát.

-Hogy az istenbe kerültél te annak a faszinak az ágyába?!

- Igazából ő került az enyémbe – nevettem el magamat először az este folyamán, majd nagy vonalakban elmeséltem a sztorit

- Jaj babám, ezen ne akadj ki ennyire. Örülj, hogy megvolt ez a félisten

- Örülnék én, de idióta fejjel beleestem ebbe a szemétládába

- Jó, hát majd kihevered. Nem akarlak elkeseríteni, de valószínűleg nem fogtok többet találkozni úgy se. Odakint pedig százával szaladgálnak az olyan pasik, akik a falat kaparják, hogy csak egy pillantást is vess rájuk – vigasztalt Hank, amin jót mosolyogtam

- Igazán mutathatnál egyet közülük, aki nem ver át

- Ez a rinyáló tinipicsa nem az én Noám! – rázott meg

- Tudom, de most nem tudok mit csinálni. Ez van.

- Valahogy tudok segíteni?

- Töröld ki a számát meg mindent, ami vele kapcsolatos – adtam neki oda a telómat

Akkor voltam utálja ennyire ki, amikor Stan-nel szétmentünk, de az egy hosszú kapcsolat volt. Ez meg se nem volt hosszú, kapcsolat meg pláne nem. Pár nap alatt annyira a bűvkörébe vont, hogy most csak nagyon nagy küzdelmek árán fogok tudni kijutni onnan.

Nara gépe pontosan érkezett én pedig egy erőltetett mosollyal ugyan, de kint vártam rá a többi vigyorgó ember között. Utáltam az egész világot és mindenkit, aki boldog volt.

-Hú de szarul nézel ki – közölte Nara miköben megölelt

- Pont úgy is érzem magam

- Mondd, hogy nem az a gizda sztárocska csinált valamit – fintorgott a kocsi felé menet. Soha nem volt neki szimpatikus Jared, és ennek rendszeresen hangot is adott. Már az elején megmondta, hogy ennek nem lesz jó vége és hülyeség egyáltalán belekezdeni is. De hát most is makacs voltam, mint mindig.

Fáradhatatlanul fogyasztottuk a mérföldeket én pedig időszakosan a bánatomat is magam mögött hagytam Frisco-val együtt. Mindent elmeséltem barátnőmnek, a legapróbb gondolatomat, érzésemet, félelmemet is, úgyhogy én is megkönnyebbültem. Felválta vezettünk és mivel elég uncsi a semmi közepén tök sötétben vezetni, a rádióból folyton szólt valami béna buli zene, amit torkunk szakadtából énekeltünk. Napközben megálltunk 1-2 útba eső városkában, benzinkutakon meg itt-ott, de nem időztünk sokat, mert minél előtt New Orleans-ba akartunk érni. Kétszer hívott valami ismeretlen szám, de volt egy sejtésem, hogy ki az, úgyhogy kinyomtam, aztán ki is kapcsoltam a mobilomat.

-Tudod mi kell neked most? – kérdezte Nara már a nagyszülei utcájában

- Na okíts ki

- Egy toy boy, egy New Orleans-i kaland – kacsintott rám

- Én benne vagyok

- Estére már találtam is programot. A Chase-ben lesz egy koncert utána meg buli. Imádni fogod- parkolt le a ház előtt

Na ezért szerettem Narát. Mindig, minden helyzetben képes volt felvidítani, és ha vele voltam semmi nem számított, pláne nem holmi Jared Leto.

A nagyszülei most is imádnivalóak voltak, annyira vártak minket, hogy egészen meghatódtunk. Vacsora és egy gyors fürdés után a nyakunka vettük a várost, pedig alig tudtuk nyitva tartani a szemünket.

-Milyen koncertre megyünk? – kérdeztem a klub felé menet

- Az a zenekar neve, hogy The Gaslight Anthem és a nagyi ajánlotta őket

- Tessék? – kérdeztem nevetve

- Bizony. Egy fodrászhoz járnak a dobos nagymamájával, aki folyton mutogatja az unokája zenéjét. Mami meghallgatta, tudta, hogy tetszene, úgyhogy – most figyelj – megkereste őket Youtube-on és elküldte néhány zenéjüket

- Most csak szívatsz – vigyorogtam barátnőmre, de ő a fejét rázta

- Nem. Beiratkoztak egy számítógépes tanfolyamra, ahol netezni is tanulnak

- Hát ez hatalmas. Tuti jó lesz akkor

A klub előtt már elég sokan voltak, de mi egy kis ügyeskedéssel már 10 perc után odabent szívtuk a sűrű cigi füstöt. Lehúztunk 1-1 tequilát, hogy kicsit felébredjünk aztán 1-1 sörrel a színpad közelébe álltunk. Gyülekeztek az emberek és a színpadon is egyre másra tűntek fel kurva helyes pasik, de mind csak 1-2 hangszer vitt oda. 9 óra körül aztán megjelent az énekes, kalapban, egy sima fehér trikóban és nyakig tetoválásokkal. Megvan a toy boy-om.

-----------------

Hallgassatok The Gaslight Anthem-et! : http://www.youtube.com/watch?v=oAqbnTKQBIY&feature=relmfu